Az Egyesült Államok, Kína és az EU mesterséges intelligencia szabályozása között hatalmas eltérések vannak. A hétfőn kezdődött kétnapos csúcstalálkozón sokan sürgették az EU-t, hogy enyhítse saját szabályozását.
Emmanuel Macron francia elnök X- és Instagram-fiókjában is megjelent egy videó, amivel kapcsolatban a követői először azt gondolták, hogy feltörték a profilokat.
A világ leghíresebb festménye külön galériát kap, ahová viszont nem lesz érvényes a Louvre többi részére váltott belépő.
A Rogán Antal elleni amerikai szankcióra nem reagált, de Indiából is kiállt Csád szuverenitása és biztonsága mellett Orbán Viktor. Az afrikai ország elnöke kirakatválasztásokkal legitimálná a hatalmát, és a távozásra felszólított francia katonák helyett magyarokat vár a stabilitás érdekében.
A norvég és a brit miniszterelnökhöz hasonlóan a francia elnök is bírálta az amerikai techmilliárdost. Thomas Regnier, uniós szóvivő szerint viszont Musknak jogában áll, hogy kifejtse a nézeteit.
Képes lesz-e Donald Tusk erőteljesebbé és hitelesebb tenni az EU-t, kérdezi a Neue Zürcher Zeitung. Az Independent szerint Ukrajna helyesen járt el, amikor lezárta a vezetéket az orosz gáz előtt. Ha a Nyugat le akarja rövidíteni a háborút, érvényt kell szereznie az olajszankcióknak, írja a Bloomberg. A hírügynökség egy másik cikkének szerzője Kína és az Egyesült Államok együttműködésének szükségességéről, a Guardian a régi keletű orosz-kínai barátság új veszélyeiről ír. A brit lap a francia elnök hét évét is elemzi, szerinte Macron példája azt mutatja, mi történik akkor, ha a libereralizmust megfosztják az erkölcseitől és az értékeitől. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Trump szerint Carter keményen dolgozott azért, hogy Amerikát egy jobb hellyé tegye, míg Biden közleményében az ország történelmének egyik legbefolyásosabb politikusaként emlékezett meg a volt elnökről.
François Bayrou az elmúlt két elnökválasztáson Macront támogatta, de korábban maga is indult az elnöki székért.
A baloldali szövetség megbontásával hozna össze támogató többséget a nemzetgyűlésben a francia államfő. A szélsőjobb viszont nem állna meg a kormányfő megbuktatásánál, Marine Le Pen az elnöki posztra tör.
A francia elnök azt nem árulta el, hogy melyik táborból jön az új francia miniszterelnök.
Emmanuel Macron ünnepel, Joe Biden távolságot tart.
A megválasztott amerikai elnök Párizsba utazik az ünnepségre, egyúttal tárgyalásokat is folytat.
Néhány nap múlva nevezi meg az új miniszterelnököt.
Michel Barnier-t mindössze három hónap után váltják le, új választást azonban Emmanuel Macron francia elnök az alkotmány szerint nem írhat ki.
Őrültség volt Emmanuel Macron részéről júliusban idő előtt választásokat meghirdetni, írja a Financial Times. A Die Welt szerint az, hogy merre fordul a francia politika, a jobb- és baloldali populistáktól függ. Marine Le Pen hatalomra tör, írja a Bloomberg elemzője. Donald Trump ellentmondásos gazdaságpolitikai elképzeléseiről ír a Wall Street Journal. Ellenfelei helytelenül reagáltak Trump győzelmére, írja a Project Syndicate elemzője. A grúziai tömegmegmozdulásokról ír a Guardian és a Die Presse. A dél-koreai eseményeket elemzi a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Csak egy csoda mentheti meg a francia kormányt, de úgy tűnik, nincs ilyen a láthatáron. A politikai válság pedig akár mélyebb pénzügyi válság felé is sodorhatja az országot, ami megrázhatja az Európai Uniót is.
December 7-én nyitják újra a 2019 áprilisában leégett Notre Dame-ot. A felújítás eredeti, középkori technológiával is zajlott. Évente 14-15 millió látógatóra számítanak.
A megnyitó ünnepségre hírességeket és politikusokat várnak. A nagyközönség ezt követően látogathatja majd újra az épületet.
Az izraeli csapatot egy elit rendőrség kíséri majd a stadionba, ahol több kiemelt francia politikus is ott lesz majd a nézőtéren.
Számos államfőt várnak a megnyitóra.
